A magyar bérszínvonal helyzete: kihívások és lehetőségek
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése alapján a magyar bérek folyamata sajnálatos módon nem mutatja a kívánt felzárkózást az európai átlaghoz képest. A 2010 és 2019 közötti időszakban a magyar bruttó átlagkereset reálértéke 55%-kal nőtt, míg a minimálbér és a garantált bérminimum még jelentősebb, 67% és 79%-os emelkedést mutatott. Azonban a 2020-as évek elején a gazdasági környezet változásai megakasztották ezt a kedvező trendet.
A koronavírus-válság, geopolitikai feszültségek és az inflációs sokk következtében a reálbérek növekedése jelentősen lelassult, sőt, egyes területeken csökkenés is tapasztalható volt. A jelek azonban 2024-től kedvezőbb fordulatot mutatnak, az infláció mérséklődése és a béremelések újra reálbér-növekedést generáltak, ám a 2025-ös években ez a növekedés már lassuló ütemben folytatódik.
2026. január 1-jétől a minimálbér 322.800 forintra emelkedik, ami 11%-os növekedést jelent, míg a garantált bérminimum 373.200 forintra, 7%-kal kerül emelésre. Az új bérszintek az alsó kereseti sávokban növelik a fogyasztást, de az nagy kihívások elé állítja a vállalatokat, akiknek alkalmazkodniuk kell a magasabb bérköltségekhez.
Fontos megjegyezni, hogy a munkavállalók, akik minimálbérrel vagy garantált bérminimum mellett dolgoznak, különösen kiszolgáltatottak. A GKI elemzése szerint a fő kérdés nem az, hogy van-e értelme a minimálbér emelésének, hanem hogy mekkora mértékű emelés mellett marad az gazdaságilag fenntartható.
A magyar éves bruttó átlagbér 2025-ben 21,3 ezer euró volt, ami nemcsak a szlovák béreket előzi meg, de lényegesen elmarad a cseh és lengyel adatokatól. A minimálbér szintje a második legmagasabb az EU-ban, ám az átlagos bérszint a 3. legalacsonyabb. Ez összességében azt jelzi, hogy a magyar bérszintek komoly lemaradást mutatnak az uniós átlaghoz képest, ami a jövőben lehetőséget ad a felzárkózásra.
A következő évek legnagyobb kihívása tehát az lesz, hogy a bérnövelések támogathassák a bérfelzárkózást anélkül, hogy túlzott terheket rónának a vállalatokra, egyúttal megőrizve a foglalkoztatás stabilitását. A termelékenység növelése lehet a kulcs a kívánatos bérszínvonal gyorsabb emelkedéséhez.
