A nettó medián kereset Magyarországon: 432 ezer forint
2026 májusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a nettó medián kereset 432 ezer forintra emelkedett Magyarországon. Ez a szám azokat a munkavállalókat jelöli, akik a havi jövedelmük felét keresik ennél többet, míg a másik fele ennél kevesebb pénzt visz haza. A csípős számadatokkal egyre égetőbbé válik a bérfelzárkózás kérdése, különösen az európai uniós viszonylatban, amelyben a magyar bérszínvonal továbbra is a rangsor alján helyezkedik el.
A bruttó keresetek alakulása
Elmondható, hogy a bruttó medián kereset 609 ezer forint volt a hónap eleji KSH-jelentés alapján. Itt is látható, hogy a teljes munkaidős munkavállalók bruttó átlagkeresete 779 ezer forintra nőtt, amely a tavalyi évhez képest 9,2%-os emelkedést mutat. A nettó átlageredmény, amely 546 ezer forint volt, 11,3%-kal nőtt, míg a reálkeresetek esetében 9,3%-os emelkedést figyeltünk meg.
A családi kedvezmények hatása
A nettó keresetek növekedése mögött részben a családi kedvezmények és az anyákat érintő támogatási intézkedések bővülése áll, amelyek túllépték a bruttó átlagkeresetek ütemét. A családi adókedvezmények, amelyek 2025. július 1-jétől érvényesek, illetve a három gyermeket nevelő anyák adómentessége is hozzájárult a nettó jövedelmek emelkedéséhez.
A rendszeres keresetek trendjei
A KSH adatai alapján a rendszeres bruttó átlagkereset 706 ezer forintra emelkedett, ami 9%-os növekedést jelent egy év alatt. A vállalkozásoknál és a költségvetési szektorban egyaránt tapasztalható a bérnövekedés, a nonprofit szektorban pedig 738 ezer forintos átlagkereset figyelhető meg. Az állami szektor kapcsán a béremelések a tervezett ütemezésnek köszönhetők.
Bérfelzárkóztatás nem teljesült
Ugyanakkor a GKI legutóbbi elemzése rávilágít arra, hogy a magyar bérfelzárkóztatás nem történt meg az európai átlaghoz képest, a minimálbér és a nettó fizetések is elmaradnak a kívánt szintről. Az ilyen eltérések fokozzák a társadalmi feszültségeket és megkérdőjelezik a kormány gazdaságpolitikájának hatékonyságát.
A legfrissebb statisztikák mindezek fényében újraértelmezik a magyar munkaerőpiac helyzetét, amelyben a megélhetési költségek emelkedése és a bérszínvonal stagnálása egyre égetőbb problémát jelent az ország lakossága számára.
