A Kormány Új Ügyeletet Alakít a Végrehajtás Területén
Az új kormány hétfői ülésén jelentős döntések születtek a végrehajtási rendszer átalakításával kapcsolatban. Az Igazságügyi Minisztérium július közepéig elő kívánja készíteni azokat a lépéseket, amelyekkel nonprofit, állami kontroll alatt működő végrehajtási iparágat hoznak létre. Emellett a parlament előtt is napirendre kerül a Tisza-frakció által javasolt javaslat, amely a kilakoltatások felfüggesztését tűzi ki célként mindaddig, amíg az új törvény életbe nem lép.
A kormány célja, hogy a közjegyzői rendszer átalakításával, valamint a végrehajtók hatáskörének csökkentésével megszabaduljon a bírósági kontroll alól kivett feladatoktól. Terveik között szerepel a díjtételek jelentős csökkentése is, hogy ezzel elősegítsék a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a Végrehajtók és Közjegyzők Privilégiumainak Csökkentése
Elemzők állítása szerint a kormány új intézkedései a végrehajtók legrosszabb rémálmát valósítják meg, miközben a felszámolók és közjegyzők is elveszítik jelentős privilégiumaikat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vezetése már a választások után is aggódik a profitjaik elvesztése miatt. Jelenleg azt követelik, hogy a jól működő irodák éves szinten akár százmilliós osztalékot is keressenek.
A Tisza párt programjában, a Schadl–Völner-ügy miatt, ígéretet tett arra, hogy állami kézbe veszi és nonprofit alapokra helyezi a végrehajtási rendszert. A kormány által bejelentett intézkedések aláásják az MBVK szerepét, és belefoglalják a végrehajtók korábbi működésének átvizsgálását, szigorúbb bírósági kontroll mellett.
Új Szabályrendszer a Közjegyzők Számára
A közjegyzők esetében is jelentős átalakításokra lehet számítani. Az új szabályozás célja, hogy a jelenlegi túlárazott és zárt rendszer helyett egy transzparensebb, adminisztrációs funkciókat ellátó struktúra jöjjön létre. A közjegyzői feladatok egy része kormányhivatalokhoz, másik része pedig bíróságokhoz kerül majd át, így csökkentve a közjegyzők közvetlen ügyfélkapcsolatainak számát.
Ez a rendszerátalakítás nem csupán a végrehajtók és közjegyzők tevékenységére lesz kihatással, hanem alapvetően megváltoztatja a polgárok és az állami intézmények közötti interakciók módját is. Az intézkedések célja, hogy a jogi szolgáltatások hozzáférhetőségét javítsák és a polgári jogi eljárások költségeit csökkentsék, miközben a közszolgáltatások hatékonyságát és átláthatóságát növelik.
