Varga Mihály: A magyar bankok helyzete stabil, de a hitelfelvételi kedv alacsony
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Portfolio Hitelezés 2026 című konferencián kifejtette, hogy a magyar bankrendszer az elmúlt években a stabilitás egyik alap pillére volt. Az elnök véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzet, amelyet újabb nyersanyagpiaci válság sújt, több mint törékeny, és a világszerte tapasztalható drágulások miatt a GDP-növekedési és inflációs kilátások romlani kezdtek. Varga úgy látja, hogy az energiaárak visszatérése a korábbi szintekre nem valószínű, és az előrejelzések sem a legrosszabb forgatókönyveket tükrözik.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet 2022-től eltér, hiszen a magyar gazdaság szerinte erősebb, mint négy évvel ezelőtt. Ezt olyan tényezők indokolják, mint a kedvezőbb folyó fizetési mérleg, a kisebb külső inflációs nyomás, a mérsékelt hazai infláció, valamint a jelentősen növekvő jegybanki tartalékok.
A kormányzati kiadások emelkedése miatt az elsődleges hiány Varga szavai szerint már tavaly is nőtt, és ebben az évben is várható további emelkedés. Fontosnak tartja, hogy az infláció alakulásában nemcsak a nemzetközi helyzet, hanem az új kormány teljesítménye is kulcsszerepet játszik. A jegybank elnöke nem kívánt komolyabban belemerülni a jegybank alapítványi ügyeivel kapcsolatos botrány részleteibe.
Mérlegelve a bankok helyzetét, Varga Mihály megemlítette, hogy a bankrendszer jelenleg képes akár 40 ezer milliárd forint hitelt kihelyezni, ha megérkeznének a megfelelő hitelezési igények. A gondot azonban az jelenti, hogy sem a háztartások, sem a vállalkozások hitelkereslete nem elég erős, mivel a lakossági hitelállomány az uniós és régiós átlaghoz képest alacsony. Jelenleg az államilag támogatott hitelek már a lakossági hitelállomány 35 százalékát teszik ki.
Varga Mihály a 2008-as válság hatásait is megemlítette, amely miatt sokan továbbra is ódzkodnak az eladósodástól. A vállalatok hitelállománya helyben van a régiós átlag körüli szinten, de ezen a területen is jelentős az államilag támogatott hitelek aránya. Az MNB statisztikái szerint a támogatott hitelek felvétele jellemzően csak egy szűk körre koncentrálódik. Varga kifejtette, hogy egy körülbelül 30 ezer cégből álló réteg, amely jelenleg nem keres hitelt, lehetőséget kínálna a növekedésre.
Ezen kívül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a banki díjak 2008 óta közel háromszorosára emelkedtek, ami a tranzakciós illetékek és azok ügyfelekre való hárításának eredménye. Ugyanakkor örömteli fejleménynek nevezte, hogy 2024-re a banki csalásokkal kapcsolatos pénzösszeg csökkent 42 milliárdról 27 milliárdra.
A jegybankelnök végül megjegyezte, hogy a magyar bankrendszer versenyképességében és költséghatékonyságában van még lehetőség, sőt, a külföldi szereplők, mint például a Revolut megjelenése is kihívást jelent. Az MNB elnöke bizakodó, hogy ezek a szereplők az innovatív szolgáltatások felé terelhetik a banki szektort.
