Az átlagkeresetek alakulása Magyarországon 2026 februárjában
2026 februárjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkereseteit, bemutatva a megfigyelhető trendeket. A mostani adatok szerint a bruttó átlagkereset 725 500 forint, míg a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. Ez az adat januárhoz képest érdemi csökkenést mutat, ami kiváltotta a szakmai érdeklődést és a kérdéseket.
A KSH jelentése kiemelte, hogy a bruttó keresetek 9,7, a nettó keresetek pedig 12,0 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Érdekes, hogy a reálkeresetek, amelyek a fogyasztói árak 1,4 százalékos növekedésével párhuzamosan emelkedtek, 10,5 százalékos növekedést mutattak. Az emelkedés fő hajtóereje a családi kedvezmények bővítése és a női munkavállalókat érintő adókedvezmények voltak, amelyek mellett a nettó átlagkereset gyorsabb ütemben nőtt, mint a bruttó kereset.
A bruttó átlagkereset mediánértéke 591 900 forint, a nettó mediánérték pedig 417 100 forint volt, mindkettő 11,8 és 13,5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatait.
A nettó átlagkereset emelkedésének hátterében két jelentős adókedvezmény bevezetése áll: 2025. július 1-jétől emelkedett a családi adókedvezmény, és 2026. január 1-jétől a két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák számára szja-mentességet biztosítanak. Az ilyen irányú kedvezmények bővülése túlnyomó mértékben hozzájárult a nettó bérek növekedéséhez.
Februárra a februári adatok figyelembevételével látható, hogy a fizetések alakulása a januári rendkívüli körülmények, különösen a fegyveres dolgozók hathavi bónusz-fizetése után a normális kerékvágásba tért vissza. Januárban az átlagkereset 840 600 forint volt, 26,3%-kal magasabb a korábbi év adataihoz képest, azonban ez a szám torzító hatású volt a bónuszok miatt.
A rendszeres bruttó átlagkereset, amely a prémiumok és egyéb juttatások nélküli összeget tükrözi, 691 300 forintot ért el februárban, ami 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A három szektor, amelyben az adatok jelentősen eltérnek: a vállalkozásoknál 683 500, a költségvetési szektorban 703 400, míg a nonprofit szektorban 731 000 forint volt.
A bérnövekedések alakulása körüli diskurzusnak fontos szociális dimenziói is vannak, hiszen a kereskedelmi és közigazgatási szektorokban végzett béremelések nem mindig követik a várakozásokat. Ezen a téren Kovách Imre szociológussal beszélgettünk, aki arra figyelmeztetett, hogy a keresetek emelkedése ideiglenes gazdasági berendezkedések alatt nem mindenkinek jelent valódi javulást az életminőségében.
