A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss statisztikái a keresetekről
2026. januárjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a legfrissebb kereseti gyorstájékoztatóját, amely alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600 forintra emelkedett. Ez a szám 26,3%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kiugró növekedés hátterében a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány számára kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, más néven „fegyverpénz” áll, amely a keresetek jelentős emelkedését eredményezte.
Az átlagkereset azonban a fegyverpénz figyelembevételével torzítja az adatokat. A juttatás hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset csupán 8,3%-kal emelkedett, ami arra utal, hogy a kereseti növekedés nem minden ágazatra egyformán jellemző. A statisztikai hivatal közleménye szerint a juttatás jelentős hatással volt a költségvetés, különösen a közigazgatás és a védelem nemzetgazdasági ágazatának bruttó átlagkereset-növekedésére.
A nettó átlagkereset 585 700 forintra emelkedett, ami 28%-s növekedést mutat a 2025 januári adatokhoz képest. A nettó kereseti növekedést a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmények, valamint a 30 év alatti anyák adókedvezményeinek bővülése is kedvezően befolyásolta.
A rendszeres bruttó átlagkereset 694 700 forint, ami 9,4%-os növekedés az előző évhez képest, míg a nonprofit szektorban elérte a 726 800 forintot, ezzel szemben a vállalkozásoknál 683 800 forintot mért a KSH. A bruttó mediánkereset 598 700 forint volt, ami 11%-kal haladta meg a korábbi évek számát.
A reálkereset is emelkedett, 25,4%-kal növekedett a fogyasztói árak 2,1%-os emelkedésével ellentétben. Ha a fegyverpénz hatását kiszűrjük, akkor a reálkereset növekedése 8,1%-ra becsülhető, ami azt jelzi, hogy a keresetek reálértéke is emelkedett a gazdaságban.
Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy a statisztikák alapján sok magyar számára a bérek átlagos szinten tartása közelíthetetlen vágyálomnak tűnik. A KSH adatai szerint a lakosság jelentős része, mintegy 60-70%, a keresetek átlagos szintje alatt marad, ami a jövőben égetően fontos társadalmi és gazdasági problémát jelenthet.
