KSH Statisztika: A Nyugdíjak Széles Spektrumának Megvilágítása
Legújabb adatok szerint Magyarországon a nyugdíjasok fele, mintegy 220 ezer forintot sem meghaladó havi ellátásból kénytelen gazdálkodni, miközben egyre több ember jut milliós havi nyugdíjhoz. A statisztikák szerint óriási különbségek tátonganak a nyugdíjak skálájának két végén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, melyeket a HVG cikkében részleteztek, 2025-re vonatkozóan is alátámasztják ezt a tendenciát.
A KSH már tavaly júniusban nyilvánosságra hozta a 20–100 ezres sávokra bontott nyugdíjastatisztikáit, amelyek alapján kiderül, hogy 2025 januárjában 14.431 nyugdíjas havonta meghaladja a 700 ezer forintot. Azonban ez a szám nem ad teljes képet a helyzetről, így a HVG részletes bontást kért a hivataltól, hogy pontosabb adatokat kaphasson a nyugdíjak eloszlásáról.
A legfrissebb információk szerint összesen közel 2,3 millió ember részesül saját jogon nyugdíjban:
- 8% -uk kevesebb mint 100 ezer forintot kap havonta.
- 39% -uk a 100-200 ezres sávban helyezkedik el.
- 31% -uk 200-300 ezer forintig terjedő nyugdíjat kap.
- Több mint 21% -uk 300-700 ezer forint közötti ellátásban részesül.
- Mindössze 1% -uk jutott ennél magasabb összeghez.
- Gyakorlatilag 12 ezren vannak, akik a 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején.
- Emellett 2 ezer nyugdíjasnak a havi nyugdíja 1-1,5 millió forint közé esik, míg 188-nak 1,5-2 millió forint jár.
- A legmagasabb értékű nyugdíjjuttatást, 2 millió forintot, 69 benne részesülő kapja.
Farkas András, nyugdíjszakértő figyelmeztet arra, hogy a magas havi ellátásban részesülők jellemzően magas jövedelem után fizettek járulékot hosszú évek során. Egyes szakmákban, főleg az utóbbi években, akár 3-5 millió forintos havi jövedelmek is megfigyelhetők, és a nyugdíjjárulékot ezek után teljes mértékben megfizetik.
Fontos kiemelni, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon, így a magas jövedelmű munkavállalók teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez a rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a magasabb keresetek magasabb nyugdíjalapot eredményezzenek, ami a nyugdíjak eltérő mértékét is magyarázza.
