A horvátok amerikai tiltás miatt nem engedik be az orosz olajat
A Napunk című lap bővebben foglalkozik a MOL és az orosz olajszállítások leállásának körülményeivel, különös figyelmet szentelve az Adria-vezeték kérdésének. Az írás hangsúlyozza, hogy a magyar és szlovák politikai diskurzus körülményeiről nem folytatott szakmai párbeszéd, pedig az Adria-vezeték körüli konfliktusok mélyebben gyökereznek, mint sokan gondolnák.
Az elmúlt hetekben a Barátság vezetéken nem érkezett kőolaj, amely súlyos következményekkel járt a magyar energiaszektor számára. Ennek nyomán a MOL díjazta, hogy a horvát okok ellenére az Adria-vezeték igénybevételére kényszerül. A horvát fél elzárkózott ezen a gázvezetéken keresztül történő olajátviteltől, ami az eseti jogalkalmazásra épült, hiszen az itteni Omišalj kikötőbe történő behajózás egy uniós jogszabálynak megfelelően történhetett volna.
Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter, utalt arra, hogy a magyar kormány támaszkodhatott az uniós szabályozásra, így elérhetik a horvát kormányt az orosz olaj ügyvezetése ügyében. Azonban Ante Susnjar, a horvát gazdasági miniszter, kijelentette, hogy Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön, de hangsúlyozta, hogy az amerikai jogszabályoknak is érvényesülniük kell a megoldás céljából.
Továbbá, a Janaf, a horvát olajvezeték üzemeltetője szembesül a ténnyel, hogy az amerikai szankciók olyan büntetéseket vonhatnak maguk után, amelyek a négy legnagyobb orosz kőolajexportáló céggel állnak kapcsolatban, mint például a Lukoil és a Gazprom. A MOL jelenlegi helyzete tehát kockázatos, hiszen egy horvát kikötői olajkirakodás jogi akadályokba ütközhet.
Ráadásul a Napunk elemzésében rámutatnak arra is, hogy a magyar kormány és szlovák politikai vezetők eddig nem beszéltek arról, hogy az aktuális problémák forrása nem az EU-szankciókból származik, hanem az amerikai szankciókból. Ez a félreértés, vagy inkább elhallgatás, igen fontos, hiszen a közelgő helyzet megértése szempontjából elengedhetetlen a tények tisztázása.
Végül, a megbeszélés szempontjából kiemelkedő a közelmúltban történt amerikai válaszlépések elemzése is. Marco Rubio amerikai politikai képviselő, aki Pozsonyban és Budapesten is járt, jelezte, hogy az Egyesült Államok célja Kelet-Közép-Euróból való kivonulás, ezzel felerősítve a magyarországon és szlovákiában élő orosz érdekeltségek elleni intézkedéseket. A helyzet tehát fokozott figyelmet érdemel, és komoly politikai következményeket hozhat.
