Március 1-től jelentős változás a társasházi építményi jogban
Az ingatlanpiac szereplői számára új korszak nyílhat meg március 1-jén, amikor bevezetésre kerül a társasházi építményi jog. Ennek célja, hogy a vásárlók már az építkezés folyamatában vehetik birtokba a különféle jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy hitelhez jussanak a finanszírozók által elfogadott jogcímek alatt. A jogalkotás azon alapelvén nyugszik, hogy a vásárlói jogok védelme és a hitelfelvétel megkönnyítése egyaránt megvalósuljon.
A több szakértő által is üdvözölt lépés révén a vásárlók egy földhivatali bejegyzéssel rendelkező vagyoni értékű jogot szerezhetnek, amely hitelfedezetként is funkcionálhat, lehetővé téve számukra, hogy a még befejezetlen építkezések esetén is igénybe szerezhessék az Otthon Start Program és más lakáshitel opciók kedvezményeit. A hitelkeretek már az építkezés alatt elérhetők lesznek, azonban a gyakorlatban a bankok egyelőre nem álltak készen az új jogintézmény támogatására, és jelenleg is egyeztetéseket folytatnak a Bankszövetséggel.
Míg a hitelfelvétel eddig főként a használatba vételi engedély megszerzése után volt lehetséges, az új szabályozás a pénz folyósítására vonatkozó korlátokat szeretné lebontani, lehetővé téve ezzel a lakásvásárlók számára, hogy akár az építési folyamat közben is hozzájussanak a szükséges tőkéhez.
Jelenleg az ingatlanpiacon két alapvető forma létezik az adásvételi szerződések esetén: az egyik a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódik, míg a másik a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog, amelyet több bank, mint például a CIB, az Erste és az OTP jelenleg is elfogadnak. Azonban a finanszírozásra való lehetőségek eltérhetnek a különböző bankok politikájától függően, és nem minden pénzintézet hajlandó finanszírozni a még építés alatt álló ingatlanokat.
Az új jogszabály bevezetése számos óvatos megközelítést vonhat maga után a pénzintézetek részéről, amelyek eddig a használatba vételi engedély elnyeréséhez kötötték az adásvételi ügyletet. Garam Dániel, a money.hu szakértője szerint a bankszektor jelenleg intenzív egyeztetéseket folytat a Magyar Bankszövetséggel, és a szakmai közéletben jelentős az érdeklődés a változások iránt.
Kérdések merülhetnek fel a törlesztési időpontok, az esetleges szakaszos finanszírozás, illetve az önerő nagysága körül, amelyek minden bizonnyal a piaci viszonyok és a bankok stratégiája alapján alakulnak. Az új rendszer bevezetése tehát nemcsak új lehetőségeket, hanem kihívások elé is állítja a vásárlókat és a bankokat egyaránt. Az elkövetkező kijelentkezés számára elengedhetetlenné válik, hogy az érintettek választ kapjanak a felmerülő kérdésekre, így lehetővé téve e jogi keretek gördülékeny alkalmazását a gyakorlatban.
