Figyelmeztetés a Költségvetési Tanáccsal szemben: 2027-re megszorítások várhatóak
Az Európai Bizottság már a következő tavaszi előrejelzési fordulóban jelezheti, hogy szigorúbb fellépést tervez a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás ügyében, amennyiben a 2025-ös adatok és a 2026-os költségvetési folyamatok nem a megfelelő irányba alakulnak. E figyelmeztetés a Költségvetési Tanács három évre vonatkozó elemzéséből származik, amely a HVG által is részletesen át lett tekintve.
Jelenleg Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely a fokozott uniós megfigyelést jelenti. Ennek a folyamatnak a további folyása újabb kötelezettségek megfogalmazásával járhat, sőt, szélsőséges esetben akár pénzügyi szankciókhoz is vezethet. Az eljárás keménysége rombolhatja az ország nemzetközi megítélését, amit a kockázati felár emelkedése és a forint gyengülése jelezhet, a folyamat pedig az állampapírokhozamának növekedéséhez vezethet.
A koronavírus után életbe lépett új uniós költségvetési szabályozás már nem csupán a GDP-arányos hiány nagyságát helyezi a középpontba. Az eljárás középpontjában a nettó elsődleges kiadások alakulása áll, amely alapján az EU figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok mennyire növelik kiadásaikat éves és több éves távon.
Az EU Tanácsa 2025 februárjára egy olyan, a magyar kormány és az Európai Bizottság által közösen kidolgozott középtávú költségvetési-strukturális tervre építő ajánlást javasolt, amely a kiadásnövekedés visszafogásával a GDP 3%-a alá csökkentené a hiányt, ezáltal fenntartva a csökkenő államadósság pályáját.
A magyar kormány ugyanakkor, saját kérelmére, lehetőséget kapott arra, hogy 2025 és 2028 között a védelmi költségek növekedésének következtében évente legfeljebb a GDP 1,5%-os túllépést eszközöljön az eredetileg megállapított kiadási kerethez képest. Ez a rugalmasság körülbelül a GDP 1,3%-ának megfelelő többletkiadást enged. Ugyanakkor a korlátok nemcsak éves szinten, hanem kumuláltan is érvényesek.
A Költségvetési Tanács megállapította, hogy a kormány 2025-re és 2026-ra a GDP 5%-ához közeli hiánycélt tűzött ki, amely mögött jelentős kiadásnövekedés áll. A testület kifogásolta, hogy az eddigi kormányzati kommunikáció nem részletezte, miből áll össze a költségvetési törvényben rögzített, megemelt hiány. A bejelentett intézkedések hatása 2025-re még csak a GDP 0,4%-át érinti, míg 2026-ra már 2,2%-os hatással számolnak.
Kiigazítási kényszer: a jövőbeli kihívások
A várható kiadásnövekedés következményeként 2026 végére a nettó kiadások kumulált növekedésének GDP-arányosan 0,8%-ra emelkedése várható, amit az uniós korrekciós pálya 0,6%-ban maximál. Ha a gazdaság nem teljesít a vártnak megfelelően, 2027-re elkerülhetetlenné válhat a pályakorrekció, ami jelentős kiigazítást igényelhet.
A Költségvetési Tanács szerint ahhoz, hogy a 2027-es célkitűzések teljesüljenek, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének GDP-arányosan mintegy 1,7%-kal kell javulnia, amely ezermilliárdos szintű kiigazítást jelentene.
A bevételi oldalon a lehetőségek már most is korlátozottak: a demográfiai helyzet miatt a munkanélküliség csökkentése nem várható, a bérnövekedés üteme lassulni látszik, és a már korábban elfogadott szja kedvezmények és mentességek további bevételről való lemondást jelentenek az állam számára.
Ezért új adók bevezetésére vagy más kiadások csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a korábbi adócsökkentések kompenzálására sor kerüljön.
Az állami kiadások 2027–2028-as időszakban GDP-aránya csökkennie kell, ami reálértelemben is megszorításokat igényel. Bár a Költségvetési Tanács nem használja ezt a terminológiát, az általa vázolt pálya nyilvánvalóan arra utal, hogy jelentős fiskális szigorítások várhatóak a közeljövőben.
