A mezőgazdasági termelés válsága: a visszaesés okai és következményei
A magyar mezőgazdaság 2025-ben komoly kihívásokkal nézett szembe, amelyek számos tényezőnek voltak köszönhetők. Az időjárás szélsőségei, beleértve a korai és késői tavaszi fagyokat, valamint a csapadékhiányos időszakok, jelentős hatással voltak a növénytermesztésre. Az idei évben összesen 4,4 ezer milliárd forint volt a mezőgazdaság kibocsátása, ami 6,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, azonban a korábbi év teljesítménye gyenge alapot szolgáltatott, hiszen 2024-ben a kibocsátás 4,0 ezer milliárd forint környékén alakult.
A növekedéshez a termelési árak 10%-os emelkedése, valamint az állattenyésztés volumenének 2,5%-os bővülése járult hozzá. Ugyanakkor a teljes termelési volumen 3,6%-kal csökkent, amely az agrárium folytatásához is komoly kihívások elé állította a termelőket.
Az időjárási viszonyok nemcsak a növények fejlődésére, hanem az állattenyésztésre is hatással voltak, mivel a takarmánytermelés csökkenése közvetlenül befolyásolta az állatok táplálását. Az állatbetegségek, mint a ragadós száj- és körömfájás, valamint a madárinfluenza, szintén rontották a helyzetet. Mindezek mellett a felemelkedő takarmányárak és a piaci verseny is komoly nyomást gyakoroltak a termelési folyamatokra. A szarvasmarha- és baromfitartás volumenének enyhe csökkenése mellett a sertéstenyésztés és az állati termékek, mint a tej és tojás előállítása jelentős növekedést mutatott.
Érdemes kiemelni, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége terén 2025-ben különféle termékek esetében markáns eltérések figyelhetők meg. A növénytermesztés volumene 8,7%-kal esett vissza, miközben a termelési árszínvonal 14%-kal nőtt. A gabonafélék között a kukorica mennyisége 29%-kal csökkent, míg a búza és az árpa is hasonló mértékű visszaesést mutatott, csakúgy, mint a repce és napraforgó termésmennyisége.
A gyümölcsfélék termelésében a helyzet még rosszabb, hiszen a barack mennyisége 68%-kal, az alma 48%-kal és a körte 18%-kal csökkent. Kivételt képez a szőlő, amelynek termelése 6,8%-kal nőtt, beleértve a bor mennyiségét is.
Az állattenyésztés szempontjából 2025-re a termelési volumen 2,5%-kal emelkedett. Az élő állatok termelése 2,4%-os, míg az állati termékeké 2,6%-os növekedést mutatott. Mindezen változások azonban nem tudták eltüntetni a mezőgazdaság körüli feszültséget, hiszen a termelési költségek növekedése mellett a munkaerő-felhasználás 1,7%-kal csökkent, ami további aggasztó jele a szektornak.
A gazdaság bruttó hozzáadott értéke 11%-kal nőtt, de figyelembe kell venni, hogy a termelés volumene 8,9%-kal csökkent az éves összehasonlításban. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatainak tükrében látszik, hogy a mezőgazdaság mely szegmenseiben következett be a legnagyobb változás a termelési mennyiségek és árak tekintetében.
Összességében elmondható, hogy a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások komoly figyelmet igényelnek, hogy a következő években a termelés fenntartható és megfelelő szintű legyen, megőrizve a gazdasági stabilitást.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/12/05/mezogazdasagi-kibocsatas-termeles-novenytermesztes-allattenyesztes-ksh/
