Magyarország Nincs Az Orosz Szankciók Alól Mentességet Kapó Országok Listáján
2025. november 14-én az Egyesült Államok négy ideiglenes mentességet adott ki az orosz Rosznyeft és Lukoil elleni szankciók alól, hogy elkerülje az ellátásbiztonsági zavarokat. Magyarország azonban nem szerepel ezen mentességek listáján. A Portfolio rámutatott arra, hogy a kazahsztáni olajvezetékek zavartalan működésének biztosítása mellett a Lukoil több mint 5000 külföldi töltőállomása is tovább működhet 2025. december 13-ig.
Bulgáriában az orosz kőolajat feldolgozó lukoilos burgaszi olajfinomító működése is engedélyezett 2026. április 29-ig. A negyedik kiadott engedély pedig lehetővé teszi, hogy a Lukoil International európai központjának eladásához vagy átszervezéséhez szükséges előkészítési folyamatokat elindíthassák, bár a tényleges tranzakcióhoz külön engedély szükséges.
Magyarország a közeljövőben nem kapott írásos mentességet, noha az amerikai kormány és Orbán Viktor miniszterelnök már november 7-én, a Fehér Házban találkozott a mentesség iránti kérelem kapcsán. A szóbeli engedélyt megkapták, de a két ország kormánya eltérően nyilatkozott arról, hogy ez mennyi időre szól.
Időkorlát Kérdése
Az eddigi engedélyekből kiderül, hogy azok mind egyértelmű időkorláthoz kötődnek, sok esetben csupán egy hónapra érvényesek. Ezzel szemben a magyar kormány tagadja, hogy Magyarország esetében is lenne ilyen határidő. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a mentesség addig érvényben marad, amíg Orbán Viktor és Donald Trump hivatalban vannak, és hogy a két vezető már megegyezett erről, csupán az írásos formába öntés technikai kérdés.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter azonban pontosan egy év időtartamot említett, hangsúlyozva, hogy az olaj- és gázvezetékek számára csak ideiglenes engedély létezik. A kormányinfón Gulyás Gergely is hozzátette, hogy a félreértések tisztázása érdekében Szijjártó Péter keresni fogja az amerikai külügyminisztert, hogy hivatalos állásfoglalást kérjenek.
Orbán Viktor szavai szerint „a főnök”, azaz Trump szava dönt, amely a kialakult helyzet további jogi és politikai bonyodalmait vetíti előre. A magyar kormány álláspontja és az amerikai nyilatkozatok közötti eltérések újabb kérdéseket vetnek fel az elkövetkező időszakra vonatkozóan, melynek következményei túlléphetnek a két ország közötti kapcsolatokon.
