Brüsszel és Magyarország: A Túlzottdeficit-eljárás misztériuma
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb közleménye szerint az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a Magyarország ellen tavaly ősszel megindított túlzottdeficit-eljárást felfüggesszék. Ekkor a kormány garanciát vállalt arra, hogy a megnövekedett védelmi kiadások ellenére hatékony lépéseket tesz a költségvetési hiány csökkentésére.
Brüsszel tisztáz
Fontos, hogy a nyilatkozatok kicsit összezavaróak. Az Európai Bizottság szóvivője egyértelműsítette: nem arról van szó, hogy leállítanák az eljárást, csupán a szigorító intézkedések átmeneti szüneteltetéséről beszélünk. Magyarország továbbra is a hiánycsökkentés útján jár, de ez semmilyen módon nem mentesíti a kormányt az eljárás véglegessé válása alól.
A hatályos keretek
A túlzottdeficit-eljárásokat az uniós működés szabályozó 126. cikke alapján indítják. Az eljárás megkezdéséhez a Tanácsnak meg kell állapítania a túlzott hiány tényét, amelyről előzetesen ajánlásokat is kell megfogalmaznia. Ha a tagállam együttműködik, folyamatos megfigyelés alatt marad, amíg a hiány 3% alá nem csökken.
A védelmi kiadások védelme
A Bizottság ugyanis megállapította, hogy Magyarország 2025-ös költségvetésének nettó kiadásnövekedése meghaladja a korrekciós pálya megszabott 4,2%-át, azonban a védelmi kiadások által biztosított mozgástér eljárásjogi fedezetet ad a költségek növelésére. Ez a nemzeti menekülési záradék új keretrendszer alapján került bevezetésre, és lehetővé teszi, hogy a tagállamok bővített kiadásokat eszközöljön védelemre anélkül, hogy megsértenék a fiskális fegyelmet.
A jövő kérdései
Mindezek ellenére a Bizottság képviselői hangsúlyozták, hogy az eljárás nem szűnik meg. Az EDP jelenlegi fázisa mindössze annyit jelent, hogy a szankciók felé való elmozdulás nem aktuális, mivel a költségvetési helyzet – figyelembe véve a védelmi kiadásokat – megfelel az elvárásoknak. Az eljárás bármikor újraindítható, ha a kormánynak nem sikerül megfelelnie az előírt költségvetési céloknak.
