A Tisza-kormány 7,5%-os hiánnyal számol a módosított 2026-os költségvetésben
Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy az állam a közeljövőben benyújt egy módosítást az Országgyűlés elé, ami a 2026-os központi költségvetést érinti. A kormány célja, hogy a módosítást követően a költségvetés jobban tükrözze a valós helyzetet, és átláthatóbbá váljon, hogyan gazdálkodik az állam a közpénzekkel. A tervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én adta át a Költségvetési Tanácsnak, a parlament elé pedig augusztus 31-én kerül.
A közleményben szereplő információk szerint az előző kormány 3,7%-os hiánnyal tervezett, de a kormányváltás után végzett átvilágítások alapján a valós hiány a GDP 8,3%-át is elérhette volna. Ennek háttérében a korábbi kampánykiadások, az állam számára hátrányos szerződések és a pazarló költekezés állhat.
Az új kormány lépéseket tett a korábban előrejelzett magas hiány megfékezésére. Az uniós források hazahozatala várhatóan 0,5%-kal, míg a közfeladatokat ellátó alapítványok átalakítása 0,2%-kal javítja a költségvetési hiányt. A „hitelesebb gazdaságpolitika” következtében az állampapírpiaci hozamok is csökkentek, ami további 0,1%-kal javítja a hiánytervet. Mindezek eredményeként a kormány 7,5%-os hiánycéllal számol a módosított költségvetésben.
A költségvetési terv figyelembe veszi az államadósság jövőbeni alakulását is, amely 2026-ra a bruttó hazai termék 74,6%-áról 77,5%-ra emelkedhet. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a ráta várhatóan 2027-től kezd csökkenni, és ennek részletes tervét az 2027-es költségvetési dokumentumban hozhatják nyilvánosságra.
A módosított költségvetés az új kormány szociális intézkedéseit is tartalmazza, mint például 400 ezer rászoruló gyermek számára 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, valamint a tűzifa áfakulcsának csökkentése 27%-ról 5%-ra. A szociális tűzifa keretet is megduplázzák a költségvetés keretén belül.
Emellett a kormány 400 milliárd forintnyi hiányjavító intézkedést is elfogad, beleértve a kormánytagok és képviselők bércsökkentését, a mohácsi Duna-híd költségeinek csökkentését, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését. Ezek a lépések a pazarlások és túlárazások csökkentését szolgálják, miközben az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítésére törekednek.
A kormány célkitűzése, hogy az év hátralévő hónapjaiban további 300 milliárd forintot takarítson meg az állam működésén, így összesen 700 milliárd forinttal lehet takarékosabb az állam költségvetése. Szintén fontos lépés a 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, mely az aszály és energiaválság kezelésére elkülönített fedezetet jelent.
