A Parlament Elfogadta Az EU-s Pénzekhez Vezető Törvénycsomagot
Az Országgyűlés kedden, 2026. június 23-án 142 igen szavazattal támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió által megszabott feltételeket a források folyósításához. A kormány által benyújtott javaslat egy átfogó jogszabálycsomag, amely számos törvény módosítását tartalmazza, és elsősorban a jogállamisági garanciák megerősítésére, a korrupció ellenes fellépés szigorítására és a közpénzek felhasználásának átláthatóságának növelésére irányul.
Vagyonnyilatkozati Rendszer Szigorítása
A törvénycsomag központi eleme a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása és szigorítása. A javasolt szabályozás kiterjeszti a nyilatkozattételi kötelezettséget a közélet és az állami intézményrendszer széles spektrumára, így nemcsak politikusok, hanem bírák, ügyészek, hatósági vezetők és más közfeladatot ellátó személyek számára is kötelezővé válik. A jövőben a nyilatkozatokat elektronikus formában kell benyújtani, és több esetben nyilvánosan elérhetővé válnak. Az újdonság, hogy a kötelezetteknek csatolniuk kell a velük egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatait is.
A jogkövetkezmények is szigorodnak, hiszen a mulasztás vagy a valótlan adatszolgáltatás politikai és jogi szankciókat is vonhat maga után. A törvény egyes eseteiben a tisztség megszüntetését vagy összeférhetetlenség megállapítását írja elő, és önálló büntetőjogi tényállás bevezetését is tervezi, ami akár egy-két év szabadságvesztéssel is sújtható.
Integritás Hatóság Szerepének Megerősítése
A másik kulcsfontosságú elem az Integritás Hatóság szerepének megerősítése. A jövőben a szervezet szélesebb ellenőrzési jogköröket kap, így hozzáférhet a vagyonnyilatkozatokhoz, vizsgálatokat indíthat, és jelentéseik alapján kötelező eljárások kezdeményezhetők más intézményeknél. Bizonyos esetekben kezdeményezheti közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát vagy bírósági eljárásokat is, így a korrupció ellen folytatott harc nem csupán formális lépésekre korlátozódik, hanem ténylegesen érvényesíthetővé válik.
Közbeszerzési Átláthatóság Ügyvédése
A törvénycsomag jelentős változásokat hoz a közbeszerzések terén is. Új fogalomként bevezeti az „átlátható gazdasági szereplő” kategóriát, amelyhez a pályázóknak részletesen fel kell tűntetniük tulajdonosi és irányítási viszonyaikat. A javaslat számos új szabályt tartalmaz, amelyek a korrupció ellenes szerződéses feltételek kötelezővé tételére és az egyajánlatos tenderek visszaszorítására összpontosítanak. A közpénzek átláthatóságának növelését szolgálja a Központi Információs Közadat-nyilvántartás bővítése is, amely kötelezi az állami cégeket és alapítványokat, hogy rendszeresen közzétegyenek adatokat a támogatásokról és pénzmozgásokról.
Közérdekű Alapítványok Átalakítása
Emellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szervezeti átalakítása is hangsúlyosabb szerepet kap a jogszabályban, a nem felsőoktatási célú alapítványok esetében a megszüntetést és az állami vagyon visszarendezését írja elő. A felsőoktatási célú alapítványok számára szigorúbb működési és ellenőrzési követelmények lépnek életbe, hogy biztosítsák az átlátható működést.
A Jogszabály Hatálybalépése
A tervezett jogszabály több lépcsőben lép hatályba: egyes rendelkezések a kihirdetés után hamarosan életbe lépnek, míg másoknál átmeneti időszakot szabnak meg. Például az új vagyonnyilatkozati rendszer teljes körű alkalmazása 2027 elejétől válna általánossá.
Korrupció Elleni Küzdelem Fókuszában
A törvénycsomag célja, hogy a korrupcióval szembeni fellépés ne csupán papíron maradjon, hanem tényleges precizitással és átláthatósággal valósuljon meg, ezzel elősegítve az uniós források felszabadítását, valamint a hatékony állami működést.
