A Budapestre vonatkozó óriásplakát-betiltási javaslat és következményei
Június elején benyújtott törvényjavaslat és a fővárosi önkormányzat gyorsan előkészített rendelete alaposan átalakíthatja a budapesti közterületi reklámok piacát. A tervezett intézkedések jelentős mértékben visszaszorítanák a hagyományos óriásplakátok számát, amely a források szerint a főváros hirdetőfelületeinek közel kétharmadát eltüntetné. Az összes hirdetőfelület száma a jelenlegi 16 ezerről mindössze 5 ezer körüli mennyiségre csökkenne, ami drámai változást jelent a városképen, valamint a reklámpiac forgalmában, amely évi mintegy 20 milliárd forintra becsülhető.
Piaci következmények és szereplők helyzete
A fővárosi tervezet következtében a piacon nem minden résztvevő érintett egyenlően. Különösen a kisebb, hazai tulajdonú vállalatok kerülhetnek nehéz helyzetbe, ami aggodalmat kelt a digitális kijelzőket üzemeltetők körében. Az új szabályozás a BKV-t is hátrányosan érintheti, ugyanis a járműveken és más felületeken megjelenő reklámokat is korlátozhatják.
Érdekes ellentmondás, hogy míg a kormányhoz közel álló vállalkozások, például a Publimont a betiltás következtében jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, a reklámpiac szűkülése várhatóan kedvezni fog azoknak a cégeknek, akik megőrzik hirdetőfelületeiket. Kiemelt példák erre a város különböző pontjain elhelyezett utasvárókban és hirdetőoszlopokon jelen lévő NER-kötődésű vállalatok, mint Garancsi István ESMA Reklámja, valamint a francia JCDecaux, akik hosszú távú szerződés alapján hirdethetnek a megállókban.
Következtetések és jövőbeni kihívások
A tervezett óriásplakát-betiltás nem csupán a reklámfelületek számának drasztikus csökkentését hozza magával, hanem komoly kihívások elé is állítja a piacon aktív szereplőket. A rendelet potenciálisan kedvező környezetet teremt a megmaradó, a közvélemény számára fontos információkat közvetítő köztéri reklámok számára, miközben a hagyományos hirdetési formák háttérbe szorulnak, és sokhelyütt eltűnnek a főváros utcáiról.
