Surányi György: Az euró bevezetése mellett szóló érvek
Surányi György, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, aki eddig magányosan képviselte azt a nézőpontot, hogy Magyarországnak nem szükséges sietnie az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozással, mostanra megváltoztatta véleményét. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerdai konferenciáján kifejtette, hogy legalább két lényeges érvet lát a csatlakozás mellett.
Az első érv politikai jellegű: Surányi hangsúlyozta, hogy az euróövezeti tagság biztosítaná Magyarország EU-n belüli helyét, ami Orbán Viktor fő érve a csatlakozás ellen. Surányi szerint éppen ez a bizonytalanság, ami miatt fontos lenne az euró bevezetése, hiszen meg kell szabadulni a kivezetés lehetőségétől az Európai Unióból.
A második érv gazdasági vonatkozású. Azt állítja, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai nem mutatják, hogy Magyarország jól élne az önálló monetáris politika eszközeivel. Ezzel szemben gyakran történt visszaélés ezen lehetőségekkel, amely a gazdaság stabilitására is negatív hatással volt.
Surányi érintette a Matolcsy által képviselt unortodox monetáris politikát is, amely a laza fiskális és jövedelempolitika jegyében zajlott, ám ezen rendszer akár gazdasági veszélyeket is rejtett. A „magasnyomású gazdaság” megközelítése, mint mondta, végső soron halálos kanyarba fordult, amikor a jegybank 2022 őszén kénytelen volt drasztikus mértékben megemelni a kamatlábakat.
A jegybank aranytartalékainak növelését is bírálta, szerinte ez a gyakorlat értelmetlen, mivel az arany nem kamatozó eszköz. Surányi becslése szerint az elmúlt évek aranyvásárlásai következtében a jegybank körülbelül 800 milliárd forintnyi elmaradt kamatjövedelmet könyvelhetett el, amely szintén hozzájárul a jegybank veszteségeihez. Ezen problémák kezelését sürgetve kiemelte, hogy az arany nem szolgál tényleges jövedelmet, míg el nem adják.
Végül Surányi György megállapította, hogy sem az ortodox, sem az unortodox monetáris politika nem teljesítette a kitűzött célokat Magyarországon. E megállapításai mélyen foglalkoztatják a hazai gazdasági diskurzus résztvevőit, és kérdéseket vetnek fel az ország jövőbeli monetáris stratégiájával kapcsolatban.
