A költségvetés aggasztó állapota: Szinte teljes kiürítés Orbánék alatt
2026 áprilisi törvényességi jelentések alapján aggasztó adatok láttak napvilágot a magyar államháztartás helyzetéről. A legfrissebb számadatok szerint az államháztartás központi alrendszere, amely az önkormányzatokat nem foglalja magában, március végén 3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez a hiány különösen figyelemre méltó, hiszen a költségvetési törvény a teljes évben tervezett 4,22 ezer milliárd forint hiányának csaknem 80,6%-át jelenti az első három hónapban.
Március hónapban egyedül 1,3 ezer milliárd forint hiány keletkezett, amely dominálja a költségvetési folyamatokat. A kormány a hiánycélját novemberben informálisan 5 ezer milliárd forintosra emelte, ennek azonban a költségvetési törvényhez való átvezetése elmaradt, illetve az első negyedév 3,4 ezer milliárd forintos hiánya az emelt cél 68%-át teszi ki.
Kiadásnövekedés és szigorúbb ellenőrzések szükségessége
A hiány okai nem a bevételek csökkenésében, hanem a kiadások robbanásszerű növekedésében keresendők. Az állami kiadásokat ily módon március végére 32%-os előirányzat teljesülés mellett 2,7 ezer milliárd forintra rúgtak, ami az előző év azonos időszakához képest drámai emelkedést mutat.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai rekordszámú forrást igényeltek, amit többek között a kormányzati kommunikáció és különböző állami események finanszírozása fűtöttek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott jelentés nem részletezi, hogy pontosan hová irányították ezeket a forrásokat, de a rendelkezésre álló információk alapján nyolc tétel összesen 895 milliárd forinthoz köthető, dominálva a költségek struktúráját.
Uniós támogatások hiánya és annak hatásai
Az uniós programok által generált bevételek komoly csökkenést mutattak, mivel március végéig mindösszesen 377,7 milliárd forint érkezett, ami az éves előirányzat 19,9%-ának felel meg. Ezzel szemben a kiadások rátája 613,7 milliárd forintra ugrott, így az uniós programokból adódó deficit 236 milliárd forintot tett ki az első negyedévben.
A költségvetési szervek teljes kiadása a márciusban 2,8 ezer milliárd forintra emelkedett, amely 30%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakát. A személyi juttatásokra fordított kiadások, beleértve a fegyveres szervek és rendvédelmi feladatok finanszírozását, szintén jelentős mértékben emelkedtek, hozzájárulva a költségvetés terheihez.
Bevételi oldalon kedvezőbb trendek
Ellentétben a kiadási oldal fényképeivel, a bevételi oldalon a központi alrendszer bevételei 10 543,2 milliárd forintot tettek ki március végén, 14,6%-os emelkedéssel az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedév adóbevételei között az általános forgalmi adóból származó bevételek 1988,2 milliárd forintra emelkedtek, míg a személyi jövedelemadó bevétele 1297,5 milliárd forintot tett ki.
A jövedéki adóból befolyó összeg 365,8 milliárd forintra nőtt, támasztva alá a bértömeg és egyéb családi kedvezmények kedvező hatását. A társasági adó bevétele pedig 210,2 milliárd forintot mutatott az első negyedévben. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a költségvetési helyzet vizsgálata soron következő lépése szigorúbb ellenőrző mechanizmusok bevezetése lehet, a jövőbeli fenntartható gazdasági működés érdekében.
