Az Európai Bíróság elkaszálta a magyar kormány büntetőadóját
Fontos döntés született az Európai Bíróságon, amely megsemmisítette a magyar kormány által az ingyenes szén-dioxid kvótákra kivetett, tonnánként 36 eurós adót. Ez az adó lényegében kiüresíti az uniós kompenzáció célját, ami ellentétes az európai joggal. Az ítélet különösen jelentős a nagy energiaigényű iparági szereplők, például a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. számára, mivel az EU az ingyenes kvótákkal kívánta megőrizni ezen cégek versenyképességét, így elkerülve, hogy a kibocsátással járó termelés az Unión kívülre vándoroljon.
A Portfolio portál elemzése szerint az Európai Bíróság döntése kedvező a nagy energiafogyasztású cégek számára, amelyek a kvóták révén kedvezményeket kaptak az EU-tól. A határozat megerősíti, hogy a „bot a küllők között” kifejezés értelmében megakadályozza a működésüket gátoló adók bevezetését.
A szén-dioxid-kibocsátási egységeket az EU azért osztotta ki térítésmentesen, hogy támogassa azon cégek versenyképességét, melyek tevékenységük révén szén-dioxidot bocsátanak ki, és nehezen tudják csökkenteni ezt a kibocsátást. A cél az volt, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezést, ami azt jelenti, hogy ezek a cégek a kibocsátással járó termelést inkább az Unión kívül folytassák.
Az EU belső piacon a klímavédelmi célok elérése érdekében az itteni cégek a zöldség iránt érdekeltek, így a kormány adója ellentétes a szándékkal, amely a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében jött létre.
Érdemes megkérdezni, hogy hol is van az ösztönzés a kibocsátás csökkentésére, hiszen egyes cégek eladhatják a kiosztott kvótákat, amit érdekeltté tesz őket saját kibocsátásuk csökkentésében, amennyiben megtarthatják az értük kapott összegeket.
A magyar kormány tavaly nyáron kivetett adója szakmai szempontból is megkérdőjelezhető, mivel a kvóták kereskedelme piaci alapon működik. Az adó kivetésének feltételei meglehetősen bonyolultak, figyelembe kell venni a minimális kibocsátás átlagát három évre, valamint az ingyenes kvóták arányát négy évre visszamenőleg. Az adó kivetése így nemcsak nehezen alkalmazható, hanem a Bíróság szerint alkalmatlan is az uniós célok elérésére.
A szén-dioxid-kvóta-adóból tavaly az államnak összesen 67,14 milliárd forintnyi bevétele keletkezett, míg a 2025-ös költségvetés alapján a kormány közel 75 milliárd forint bevételt várt. A legnagyobb adófizetők között szerepelnek a Mol Nyrt., a Nitrogénművek Zrt., valamint a legnagyobb hazai cementgyárak külföldi vállalatainak tulajdonosai.
