Államadósság: A Kormány Ígéretei és Valóság
2025-re Magyarország államadóssága 74,6 százalékra nőtt a GDP-hez viszonyítva – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy már második éve emelkedik ez a mutató, hiszen 2023-ban 73,3, 2024-ben pedig 73,5 százalék volt a GDP arányában mérve. A kormány többször is hangsúlyozta, hogy elkötelezett az államadósság csökkentése mellett, amelyet egyebek mellett az Alaptörvénybe is belefoglalt. Az Alaptörvény alapján addig nem lehet olyan pénzügyi kötelezettséget vállalni, amely növelné az államadósságot, amíg a mutató a GDP 50 százalékát meghaladja. Ezen kívül a gazdasági stabilitási törvény is azt írja elő, hogy a költségvetés előkészítésekor csökkenő adóssággal kell számolni.
A kormány által megfogalmazott ígéretek most ellentmondásba kerültek a valósággal, hiszen a növekvő adósság miatt a költségvetési törvény betűjét nem tartják be. A növekvő államadósságot illetően nincs semmiféle következménye a törvények megsértésének, mivel a költségvetési törvény soha nem került módosításra, hogy tükrözze a felnövekvő adósságokat. Bár a kormány folyamatosan kommunikálja, hogy felelősen gazdálkodik, a tervezett számok a gyakorlatban nem valósulnak meg.
A KSH által közzétett adatok szerint 2025-re a GDP-arányos hiány 4,7 százalékra csökkent, ami csak kis mértékben, 0,5 százalékkal jobb a 2024-es mutatónál, de még így is magasabb a kormány által kitűzött célnál. A központi kormányzat hiánya 4174 milliárd forintra rúgott, amelyet részben az önkormányzatok 49 milliárdos és a társadalombiztosítási alapok 66 milliárd forintos többlete némileg kompenzálni tudott.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyarország ellen 2024 őszén megindított túlzottdeficit-eljárás (EDP) ajánlásai is a kormány lépéseivel szemben állnak. Az EDP egyik fő kritériuma, hogy a GDP-arányos államadósság ne lépje túl a 60 százalékot, amelyet a magyar kormány nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyott. A válsághelyzet megoldására vonatkozó követelmények így az eddigi gyakorlat alapján nem tűnnek reálisnak.
Összességében a kormány gazdasági politikája és a valóság közötti távolság egyre élesebbé válik, és az államadósság növekedése fontos figyelmeztető jelzés a jövőbeli gazdasági stabilitás szempontjából.
