Orbán Viktor és a 100 új gyár program: Egy év eredményei
Tavaly februárban Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a 100 új gyár programot, amelynek célja a magyar gazdaság fellendítése volt. Azóta, az ígéretek fényében, számos fejlemény és kihívás övezte a programot, amely már áprilisban módosult, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 150 új gyár felépítéséről beszélt.
A hirtelen változások ellenére a program tartalma nem vált teljessé, mivel a 2025-ös évben a várt fejlődés elmaradt. A 24.hu összegzése szerint a tavaly januártól idén februárig tartó időszakban csupán 46 új gyáripari fejlesztést adtak át, ezek közül túlnyomó többség az autó- és akkumulátorgyártás területén valósult meg, főként ázsiai befektetők révén. A legjelentősebb beruházások földrajzilag is koncentráltak, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Szeged környékén valósultak meg.
Orbán tavaly február 23-án hangoztatta, hogy 2025 az áttörés éve, azonban a kormányfő bejelentései és a gazdasági realitás közötti távolság azóta csak nőtt. Az éves GDP növekedés csupán 0,3%-ra rúgott, ami tovább súlyosbította a miniszterelnök szavainak hitelességét. Az eközben tapasztalt iparági problémákról is részletes elemzés készült, amely a gazdasági körülmények romlásáról számolt be.
A zöldmezős beruházások és a kormányzati propaganda
A 24.hu által összeállított adatbázis alapján 2025 januárjában és 2026 februárjában 41 új zöldmezős beruházás került bejelentésre. Azonban ezek közül csupán 19 gyár működik, és sokuk esetében nehéz kapcsolatot találni Orbán bejelentései és az átadott projekteket illetően, mivel a program előtt már számos fejlesztés előkészítése folyamatban volt.
Egy év után világossá vált, hogy 25 zöldmezős beruházás már a program hirdetése előtt bejelentésre került, és így nem tekinthetők a program sikerének. Ezzel szemben a kormányzati propaganda igyekezett beemelni a már folyamatban lévő projekteket is a 100 új gyár program keretei közé, ami torzíthatta a valós teljesítmény képet.
Így tehát a helyzet tovább bonyolódott, mikor a Nemzeti Befektetési Ügynökség március 7-én a kínai KunLunChem szolnoki beruházását a program tizenkettedik projektjének minősítette, annak ellenére, hogy a cég vagyoni igényei és tervei már korábban készültek.
A következtetésekből világosan kiderül, hogy az Orbán Viktor által megígért 100 új gyár program nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket, ami komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli gazdasági stratégiát illetően és aggodalomra ad okot a hazai ipar fejlődése szempontjából.
