Az Európai Unió Bírósága felfüggesztette Magyarország uniós forrásait
Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, azt az indítványt terjesztette elő, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében hozott döntését, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós támogatások kifizetésének felfüggesztését. Ez a lépés arra utalhat, hogy a közel 10,2 milliárd euró elköltött összegének visszafizetésére lehet szükség – írja a HVG.
Az uniós források kifizetése szigorú feltételekhez kötött, melyek között szerepel, hogy a tagállamoknak teljesíteniük kell az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket is, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseit is. A Bizottság 2022-ben tíz magyar operatív programot hagyott jóvá, de a kifizetéseket akkor felfüggesztette, mivel Magyarország nem teljesítette ezeket a feltételeket, különös figyelmet fordítva a bírói függetlenség javítására.
2023 decemberében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország eleget tett a bírói függetlenség terén a szükséges reformok végrehajtásával, és így a felfüggesztést feloldotta, lehetővé téve Magyarország számára a 10,2 milliárd eurónyi uniós támogatás lehívását.
Miután az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be a Bírósághoz a határozat megsemmisítése érdekében, a Parlament részéről felmerült, hogy a Bizottság megsértette az uniós jogot, és nem tartotta be indokolási kötelezettségét, ezzel együtt visszaélt hatáskörével is. Tamara Ćapeta főtanácsnok több aspektusban is úgy látja, a Parlament érvei jogosak, hiszen ha a Bizottság konkrét feltételeket szab a tagállamok számára, akkor a kifizetéseket nem szabad engedélyezni, míg minden feltétel nem teljesül ténylegesen.
Ćapeta rámutatott arra is, hogy a Bizottság jogsértő módon járt el, amikor a szükséges reformok megvalósulása előtt engedélyezte a források folyósítását, megfelelő indoklás hiányában. A főtanácsnok kiemelte, hogy a Bizottság nem vizsgálta megfelelően azokat a jogalkotási folyamatokat, amelyek veszélyeztethetik a reformok céljait, illetve az alapszerződések szerinti indokolási kötelezettségét is megszegte, mivel nem indokolta meg, miért tért el a korábbi határozatoktól.
Az uniós közpénzek felhasználása nem csupán Magyarország, hanem a közérdek szempontjából is jelentős következményekkel bír. A Bíróság most kezdi meg a tanácskozásokat az ügyben, és az ítélet kihirdetése a jövőben várható. Az ilyen ügyekben a Bíróság általában a főtanácsnok indítványával összhangban dönt.
Ha a Bíróság valóban a főtanácsnok álláspontja mellett dönt, Magyarország elveszítheti jogosultságát a már felszabadított uniós forrásokra, és a már lehívott összegeket is vissza kellene fizetnie.
