A magyar állam új adósságkibocsátása: 16 391 milliárd forint
Magyarország jövőre összesen 16 391 milliárd forint értékben fog új adósságot kibocsátani, amelyből jelentős rész a régi adósság újrafinanszírozására kerül felhasználásra. Az új adósság 5 445 milliárd forintot tesz ki, amelyen belül 2 540 milliárd forint devizaadósság. A cél a devizaarány növelése az államadósságon belül, ezáltal a fix kamatozású adósság arányának emelése is prioritás.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közzétett kibocsátási terv szerint a költségvetés 2026. évi nettó finanszírozási igénye összesen 5 445 milliárd forint, amelyet viszont fedez egy hasonló nagyságú nettó kibocsátás. Ez a szám megegyezik a 2026-ra tervezett költségvetési hiány összegével, amely Nagy Márton korábbi bejelentése szerint 5 százalék GDP-arányos hiányt céloz meg.
A finanszírozási struktúra a következő három pillérre épül: a forint alapú intézményi finanszírozás nettó 1 723 milliárd forint, lakossági finanszírozás 1 000 milliárd forint, míg a nettó devizafinanszírozás 2 541 milliárd forintot képvisel. A bruttó adósságkibocsátás ennél magasabb lesz, hiszen a kibocsátott összeg jelentős része a már meglévő adósság törlesztésére fog szolgálni.
A teljes bruttó kibocsátás tervezett összege a következő évi adatok szerint 16 391 milliárd forint, amelyből 12 653 milliárd forint (77%) forintkibocsátás, míg 3 738 milliárd forint (9,6 milliárd euró, 23%) devizakibocsátás formájában jelenik meg.
Az ÁKK 2025-ben körülbelül 7 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket, míg a jövő évi kibocsátás célja 9,6 milliárd euróra nő. Az állam várakozásai szerint ennek finanszírozása jórészt az uniós fegyverkezési hitelkeretből, a SAFE-nél igényelhető 2 milliárd euró előlegből valósulhat meg, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a piaci magas kamatok elkerülhetők legyenek.
Az adósság összetételét illetően egy új irányvonal is kirajzolódik, mivel a devizaadósság arányának 30%-os korlátját az ÁKK egy +/-3%-os toleranciasávval bővíti. Ez azt jelenti, hogy a devizaadósság részaránya tovább növekedhet, miközben az ÁKK az eddig csak elvi korlátként kezelt arányt már korábban átlépte.
További fontos változás, hogy a fix kamatozású adósságra vonatkozó célértéket az ÁKK 70-90%-os tartományra emeli, a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében. E törekvés részének tartják, hogy az államadósságkezelés szilárdabb alapokra helyeződjön a jövőben.
