3 millió magyar él lakhatási szegénységben
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 30,3%-ának, azaz mintegy 2,9 millió embernek komoly problémái vannak a lakhatásával. A Habitat for Humanity idei Lakhatási Jelentése alapján, a lakhatási szegénység fogalma több dimenzióban is értelmezhető. Ide tartozik a lakás minősége, az elhelyezkedése, a hozzáférhetősége, és a különböző formái, mint például az energiaszegénység.
Megdöbbentő, hogy a háztartások 12,6%-ának beázik a tetője, vagy penészesek a falak, míg 6,1%-uk nem tudja megfelelően fűteni otthonát. Továbbá 22,7% azon családok arány, akik nem képesek lecserélni az elhasználódott bútorokat. A lakhatási válság hátterében több kulcstényező áll: egyrészt a vásárlás vagy bérlés költségei megfizethetetlenek, másrészt az alapvető szükségletekhez viszonyítva a lakók kiadásai jelentősen megnőttek. A lakások minősége is aggasztó, hiszen a nettó reálkeresetek 4,9%-kal emelkedtek ugyan, de a lakásárak ennél jóval gyorsabban drágultak.
Az állami programok hatásai
Az állami programok eddig nem hoztak érdemi javulást a lakhatás elérhetőségében. Ráadásul a helyi önazonosság védelméről szóló törvényeik rendkívül hátrányosan érinthetik a rászoruló csoportokat. Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, Ámon Katalin hangsúlyozta, hogy a lakáshoz jutás egyre nehezebb a középosztály számára is, míg a szociálisan rászorulókat teljesen kiszorítják a fenntartható lakhatási megoldásokból.
Fontos megemlíteni, hogy a 2026-ra tervezett állami lakhatási kiadás több mint 95%-a nem szociálisan célzott, tehát leginkább a jómódúakat segíti. A rászorulók támogatására szánt összegek, mint például a települési támogatás vagy a szociális tüzelőanyag-támogatás, évek óta nem emelkedtek, reálértékük folyamatosan csökken.
A lakhatási válság következményei
A lakásárak és bérleti díjak drámai emelkedése az utóbbi években a közbeszéd középpontjába került. A kormányzati kommunikációban is megjelent a lakhatási válság fogalma, s az ezt körülvevő politikai intézkedéseket is bejelentettek. Az elemzések azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi lakáspolitikai eszközök jórészt keresletélénkítők, nem a sérülékeny csoportokra irányulnak, így nem segítik a lakhatási szegénység felszámolását.
A jelentés rávilágít, hogy a megfizethetőségi problémák mögött szisztematikus okok állnak. A lakhatással kapcsolatos intézkedések nem a célzott szociális támogatásra, hanem a kiadások növelésére fókuszálnak, ami súlyosbítja a problémát. Az esetek tanulmányozása alapján javaslatokat is tettek olyan intézkedésekre, amelyek valóban javíthatnák a lakhatás megfizethetőségét.
Összességében a lakhatási válság nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is komoly következményekkel jár, mivel a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés hiánya hosszú távon generációs problémákat idézhet elő. A Habitat for Humanity programjának tapasztalatai alapján egy országos épületfelújítási támogatási rendszer kialakítása mellett érvelnek, ami a klímaváltozás által generált társadalmi kihívások kezelésére is alkalmas lenne.
Bővebb információkért a Lakhatási Jelentés teljes anyagát a Habitat for Humanity hivatalos oldalán találhatók.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/11/26/3-millio-magyar-lakhatasi-szegenyseg/
