A kormány adócsomagja nem csökkenti a nagy üzletláncok terheit
Orbán Viktor miniszterelnök legújabb bejelentései alapján a kormány egy 11 pontos akciótervet készített elő, amely a kisvállalkozások támogatására összpontosít. A Niveus intézet által végzett elemzés szerint a javasolt intézkedések közül két pont különösen kiemelhető: a kisvállalati adóra jogosultak körének bővítése, valamint a kiskereskedelmi adó határok emelése. Ezek az intézkedések várhatóan körülbelül 3500 céget érintenek, akik számára adócsökkentést jelenthetnek.
Az aktuális jogszabályok értelmében a kiskereskedelmi adó alapja 500 millió forintig nem terheli a vállalkozásokat, azonban a kormány tervei között szerepel ennek megemelése 1 milliárd forintra. Emellett a többi sáv adókulcsai változatlanok maradnak, így a legnagyobb üzletláncok adóterhe nem csökken, ellenkezőleg, a kormány a következő években a kiskereskedelmi adóból származó bevételét is magasabban, 330 milliárd forintra tervezi.
Kisvállalati adó reform tervezett változásai
A kormányfő bejelentette, hogy a kisvállalati adóra jogosultak körét is kívánják bővíteni, amely azt jelenti, hogy még több vállalkozás élhet ezzel az adózási formával. Jelenleg a KIVA adózói köre már számos céget magában foglal, hiszen a korábbi kedvezmények, például az adókulcs 2022-es csökkentése, jelentős vonzerőt jelentenek. A belépési küszöb emelése a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra várható, ez a változás új lehetőségeket nyújt azoknak a cégeknek, akik eddig nem tudtak KIVA adózási formában gondolkodni.
Az Niveus korábbi felmérése szerint mindösszesen körülbelül 300 cég létezik, akik árbevétele 3 milliárd forint felett, de 6 milliárd alatt marad. Számukra fontos lehetőséget kínálhat a KIVA való belépés, amennyiben megfelelnek a többi jogszabály feltételeinek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a multinacionális cégek helyi leányvállalatai szintén nehéz helyzetben lehetnek a KIVA választásánál, hiszen az ilyen vállalkozásoknál a kapcsolt vállalkozások bevételeit is figyelembe kell venni.
Kiegészítő intézkedések a pénzügyi légkör javítására
A Niveus külön kiemelte a 11 pont többi intézkedésének rövid elemzését is. Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése például már nyáron bejelentésre került, de a részletek még váratnak magukra. Emellett átalányadózók költséghányadának emelése és a főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentése is szerepel az előzetes tervek között. Ezek a változások azonban szűk kört érintenek, de mégis kedvező irányt mutatnak.
A nemcsak zöld beruházásokra, hanem energetikai infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkozó adókedvezmények bevezetése is kulcsfontosságú, bár az érintettek köre korlátozott, így a hatásuk is kisebb lehet. Az üzemanyag jövedéki adóemelésének féléves elhalasztása a kamara kérésére történt, és nem meglepő döntés, mivel a piaci környezetet is figyelembe kell venni.
A Tao-előleg és a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának határemelése is adminisztratív könnyítést jelent, amely hasznos lehet a cégek számára. Az automatizált NAV-bejelentések és negyedéves szocho-bevallások bevezetése pedig további egyszerűsítéseket garantál a szektor szereplőinek.
Összességében a kormány által bejelentett 11 pontos tervezet a kisvállalkozások támogatására irányul, azonban az intézkedések hatása vegyes lehet, hiszen a nagyobb kereskedelmi láncok terhei valószínűleg nem csökkennek, így a versenyhelyzetben nem várható jelentős változás.
